A ZDF német közszolgálati csatornán is elemezték a Putyin-Trump találkozó lehetséges következményeit, és az orosz-ukrán háború lezárását. A ZDFheute live műsorában Sönke Neitzel hadtörténészt kérdezték Ukrajna feldarabolásának lehetőségeiről, és Putyin terveiről. Neitzel elmondta: Ukrajna a nemzetközi jog független alanya, szuverén állam. S egy szuverén államnak bele kell egyeznie területének átengedésébe.
„Ha ebbe nem egyezik bele, akkor más államok elismerhetik, de az úgymond a de jure, ukrán terület marad. Ezért teszünk különbséget a de facto és de jure között” – mondta a történész.
Négy közigazgatási körzet van terítéken: Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon, amelyek jelenleg orosz megszállás alatt vannak, vette észre a Mandiner.
A történész szerint előfordulhat egy olyan forgatókönyv amelyben Ukrajna ugyan nem ismeri el a területei elvesztését, azonban de facto azok orosz fennhatóság alatt lesznek.
„Történelmi példát talán a német történelemben találhatunk. A Németországi Szövetségi Köztársaság soha nem ismerte el az NDK-t a nemzetközi jog alapján. De aztán ott voltak az 1973-as kormányközi szerződések, az alapszerződések, amelyekben az NDK-t alkotmányjogilag elismerték, és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek, de mint ismeretes, Kelet-Berlinben nem hoztak létre nagykövetséget, vagy csak állandó képviseletet. Az emberek de facto beletörődtek abba, hogy volt NDK. Hasonló lehet itt is” – jelentette ki Sönke Neitzel.
Az ukránoknak nincs választása
A műsorban arról is szó esett, hogy jelenleg nem tűnik valószínűnek a kelet-ukrajnai területek visszafoglalása.
„Jelenleg nem lehet ezeket a területeket visszaszerezni. De a nemzetközi jog szerinti követeléssel a követelés fennmarad, talán egy napon, akár 100 év múlva is, hogy visszakapják ezeket a területeket” – jelentette ki a történész.
Hozzátette: a béke elérése érdekében Ukrajna valószínűleg nem fogja tudni elkerülni annak elismerését, hogy ezeken a területeken most orosz csapatok vannak. A helyzetet azonban bonyolíthatja, hogy ehhez módosítani kell az ukrán alkotmányt.
A tűzszünet egyik lehetséges forgatókönyve a demarkációs vonal húzása lehet a műsorvezető szerint, amely két állam között ideiglenesen megállapított határ. Ebben az esetben ez valószínűleg a jelenlegi frontvonal lenne. A történész szerint ez ugyan nem ideális megoldás, de megállítaná az öldöklést.
„Különösen Ukrajnának van itt az ideje, hogy véget vessen ezeknek a harcoknak” – jelentette ki a hadtörténész.
Teljesülnek-e Putyin céljai?
A beszélgetés során az is felmerült, hogy vajon megvalósul-e Putyin háborús célja, ha de facto a kezén marad a négy említett terület. A történész szerint az orosz vezetőnek ez nem lesz elég.
„Úgy vélem, hogy Putyin nem csak ezzel a négy ukrajnai területtel foglalkozik, hanem végső soron az ukrán állam megsemmisítésével.
Ha ez a háborús cél, akkor egy ilyen béke csak átmeneti béke lehet, amíg nem látjuk a következő fordulót” – jelentette ki.
Arról is szó esett, hogy vajon mit érthet Donald Trump amerikai elnök „területi csere” alatt. A történész elmondta: van néhány terület, amely kívül esik a négy nagy területen és orosz kézben van. Azonban ezeknek a visszanyerése csekély vigasz lenne az ukránoknak.
„A háború így vagy úgy, de folytatódni fog.
Mi történészek is mindig ezt láttuk. Mindig rámutatok arra, hogy Oroszország és az Oszmán Birodalom között 300 éven át háború volt. Több mint 9 háborút vívtak. Minden fegyverszünet, minden békeszerződés a következő háború előkészítése volt. Számos példát ismerünk az ilyen hosszú konfliktusos forgatókönyvekre” – jelentette ki Sönke Neitzel.
