Nagy Áron
2025. augusztus 10. vasárnap. 20:09
Donald Trump közvetítésével augusztus 8-án tűzszüneti nyilatkozatot írt alá Ilham Alijev azeri államfő és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Washingtonban. Bár az eseményt a felek a „békeszerződés előszobájaként” mutatták be, a dokumentum valójában csak egy deklaráció, mivel az örményeknek mindenekelőtt módosítaniuk kell az alkotmányukat: el kell tűnniük belőle minden Hegyi-Karabahra vonatkozó utalást.
A megállapodás egyik kulcseleme a „szerényen” csak TRIPP-nek (Trump Route for International Peace and Prosperity) nevezett 40–42 kilométer hosszú tranzitfolyosó, amely a dél-örményországi Szünyik tartományon keresztül köti majd össze Azerbajdzsánt a nahicseváni exklávéjával.
Stratégiai és gazdasági haszonmegosztás
Az egyezmény értelmében a TRIPP 99 évre amerikai ellenőrzés alá kerül, és egy amerikai magán katonai cég ezer felfegyverzett alkalmazottja biztosítja majd. Az üzemeltetési és tranzitbevételek 40 százaléka az amerikaiaké, míg Örményország mindössze 30 százalékot kap.
A korridorban lesz vasútvonal, kőolaj- és gázvezetékek, valamint optikai kábelek, és nem titkolt célja, hogy Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésének Középső Folyosójával konkuráljon – ez köti össze Kínát Közép-Ázsián át Európával. Washington célja ezzel az amerikai befolyás növelése az eurázsiai logisztikai hálózatokban. Ahogy azonban a 40 százalékos profitráta mutatja, Trumpék rendesen megkérik a béke és a kereskedés árát.
Irán fenyegetése
A folyosó elvágná Iránt Örményországtól és az oroszoktól is. Teherán ezt közvetlen biztonsági fenyegetésként értékeli, és Ali Akbar Velajati, a legfelsőbb vezető külügyi főtanácsadója a napokban egyértelmű üzenetet küldött Washingtonnak:
„A Kaukázus a világ egyik legérzékenyebb geopolitikai pontja, és ha ezt a folyosót megépítik, az a Trump-zsoldosok sírja lesz.”
Velajati szerint a projekt célja Örményország feldarabolása, és Irán kész akár Oroszországgal együtt, akár egyedül is megakadályozni annak megvalósulását. Érdemes hozzátenni: hasonló véleményt fogalmazott meg Pansinján ellenzékének több tagja is, ami azért érdekes, mert a valódi békeszerződés megkötése várhatóan a soron következő örmény választás utánra marad.
Orosz reakció és óvatosság
Moszkva hivatalosan üdvözölte a washingtoni tárgyalásokat, de a régió stabilitását a helyi szereplők – Oroszország, Irán, Törökország – együttműködésében látja. Ez burkolt utalás arra, hogy az oroszok szerint az USA-nak nincs keresnivalója a régióban.
A Trump-folyosó megvalósulása a Kreml katonai érdekeit is sérti: amennyiben tényleg létre jön, a gümrii 102. orosz katonai bázis jövője bizonytalanná válik. Szóval, több mint valószínű, hogy a Kaukázus is napirendre kerül az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozóján, és az sem kizárt, hogy a tárgyalások végül nem Ukrajna, hanem más geopolitikai kérdések miatt fut zátonyra.
Miért érdekes a korridor?
A Zangezur-korridor – amelynek amerikai verziója a TRIPP – sokkal több, mint egy egyszerű infrastrukturális beruházás. Korábban a Magyar Hírlap is írt arról, hogy a régió a világ egyik legproblémásabb geopolitikai csomópont:
- Azerbajdzsán számára a folyosó közvetlen kapcsolatot biztosít Nahicsevánnal és Törökországgal, megkerülve az örmény ellenőrzést;
- Törökország számára szárazföldi összeköttetést teremt a Kaszpi-tengerrel és a türk államokkal, erősítve az Ankara által hirdetett „türk világ” integrációját;
- az Egyesült Államok számára egyre fontosabb, hogy befolyását közvetlenül kiterjeszthesse Közép-Ázsiára, ahonnan ki akarja szorítani a kínaiakat;
- Irán és Oroszország szemében Örményország volt a kaukázusi status quo biztosítéka: elválasztotta egymástól Törökországot és Azerbajdzsánt, miközben összekötötte őket;
- Kína számára pedig a BRI Középső folyosója talán a legfontosabb nem-tengeri összeköttetése Európával, amely most komoly vetélytársat kaphat. A TRIPP nemcsak kereskedelmi, hanem politikai értelemben is fenyegetést jelent Pekingre nézve.
Borul a status quo
A projekt megvalósulása esetén a Kaukázus geopolitikai egyensúlya alapjaiban változna meg. A NATO jelenlétének erősödése, az iráni és orosz befolyás visszaszorulása, valamint a kínai tervek akadályozása mind hozzájárulhat a feszültség növekedéséhez.
Az iráni fenyegetés, a helyi belpolitikai ellenállás Örményországban, és a nagyhatalmi rivalizálás együtt azt jelentik, hogy a TRIPP egyáltalán nem biztos, hogy „nemzetközi békeútként” fog bevonulni a történelembe. Ha az iráni figyelmeztetés komoly, a korridor körüli viták könnyen fegyveres akciókba torkollhatnak – és ezzel a terror valóban visszatérhet a Kaukázusba. És akkor az ukrajnai háború után lélegzetvételhez jutott Oroszország potenciális lépéseit még nem is vettük figyelembe…
