MH/MTI
2025. augusztus 9. szombat. 0:31
A beszámoló szerint a csapások az ukrán hadiipart ellátó gázvezetékeket, az ukrán hadsereg által használt közlekedési létesítményeket, egy terület ellátóközpontját, több irányító pontot, nagy hatótávolságú drónok raktárait, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, legénység nélküli motorcsónakok egy gyártóüzemét, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeit érték.
A tárca szerint az augusztus 2-8. közötti időszakban az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és két települést foglaltak el. A tárgyalt időszakban a „különleges hadművelet” övezetében több mint 8700 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca a héten megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel 79 lőszer-, illetve anyagi-műszaki raktárt, kilenc harckocsit és 69 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc brit gyártmányú Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, tíz HIMARS-rakétát, ugyanennyi irányított légibombát, továbbá 1508 légi és három tengeri drónt. Szergej Lebegyev, a „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy orosz csapás érte külföldi – latin-amerikai és európai – „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit Odesszában.
Állítása szerint NATO-országok aktív tisztjei is jelen voltak, a sebesülteket helikopterekkel és mentőautókkal evakuálták. Hozzátette, hogy Odesszában megsemmisült egy nagy fegyverraktár is, amelyben valószínűleg rakétákat is tároltak. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken közleményt adott ki annak a 339 ukrán gyermeknek az ügyében, akinek a listáját az ukrán fél június 2-án, az isztambuli kétoldalú tárgyalások második fordulójában adta át az orosz delegációnak.
Kijev szerint a felsoroltakat Oroszországban kell keresni, „illegális deportálás és erőszakos áttelepítés” nyomán. Zaharova rámutatott, hogy Ukrajna már július 23-án, az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulójában, Isztambulban megkapta a választ, miszerint a listán szereplő adatok 30 százaléka nem igazolódott be, mivel a gyermekek jelentős része vagy soha nem járt Oroszországban, vagy már nagykorú, vagy pedig már visszatért családjához.
„Azok az ukrán gyermekek, akik valóban az országunkban tartózkodnak, biztonságban vannak állami felügyelet alatt álló gyermekintézményekben. Sokuk életét az mentette meg, hogy elszállították őket a harci övezetből. Gyermekjogi biztosok dolgoznak azon, hogy újraegyesítsék őket családjukkal” – írta a szóvivő. Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy július 23-án Isztambulban az ukrán delegációnak átadtak egy húsz orosz gyermek nevét tartalmazó listát, akik vagy Ukrajnában vannak, vagy onnan Nyugat-Európába szállították tovább őket.
Kifogásolta, hogy a jelenlegi ukrajnai kurzus támogatói tudatosan figyelmen kívül hagyják, hogy 2014 óta a Donyec-medencében végrehajtott ukrán támadások több mint 350 gyermeket öltek meg, és további legkevesebb 1400-at sebesítettek meg. Hangot adott álláspontjának, miszerint a kiskorúak családjukhoz való visszatérését csak a valóban érdekelt országok ombudsmanjainak politikamentes együttműködése segítheti elő.
