Ismét felbukkant – ezúttal Ukrajna kapcsán – a Kelet-Közép-Európát kísértő Tomahawk-legenda. A nyugati világban a legelsők között rendszeresítették a haderőkben a Tomahawk cirkálórakétát, hivatalos nevén a BGM–109-es önállóan manőverező robotrepülőgépet.
A Tomahawk tehát nem rakéta, mert levegőszívó sugárhajtómű hajtja és olyan sebességgel repül, mint egy utasszállító repülőgép.
Manőverezőképessége nem éri el egy F–16-osét. Azaz egy modern elfogó vadászgép (egy repült óra kevesebb mint 30 ezer dollár) semlegesíteni tudja, éppúgy, mint a második világháborúban az angol vadászgépek lelőtték a német V–1-esek egy részét.
Zelenszkij is bevette a Tomahawk-legendát
Zelenszkij ukrán elnök is áldozatul esett a mítoszteremtésnek, ami a Tomahawkokat övezi. A már az ukrán hadsereg fegyvertárában lévő francia–angol SCALP Storm Shadow cirkálórakéta csaknem egy generációval fiatalabb, akárcsak a jobbnak tartott német–svéd változata a KEPT 350 Taurus, amit az új német kancellár sem siet Kijev rendelkezésére bocsátani.
Zelenszkij viszont mindenáron Tomahawkokat is akar.
Éppolyan kitartóan rágja emiatt az amerikaiak fülét, mint a németekét a Taurusok okán.
Szó se róla, a Tomahawkok már bizonyítottak. Már az első Öböl-háborúban (1991) több százat vetettek be belőlük. Később, a második Öböl-háborúban a bevetések során problémát okozott a TERCOM, a Tomahawkokba beépített talajegyenetlenség-követő rendszer megbízhatatlansága a sivatagi környezetben. Megoldást csak a műholdvezérlés (GPS) hozott. Tomahawkokat vetettek be Irakon kívül Afganisztánban, Szomáliában, Líbiában és Szíriában is.
De nem mindegy, hogy melyik…
Nagyon jó és pontos rendszerekként ismerik őket. Tíz felbocsátott Tomahawkból legalább öt a cél tízméteres körzetében csapódik be (CEP equals 10 meters – Circular Error Probable), írja a CSIS amerikai katonai-stratégiai agytröszt. A Nyugat egyes médiumai szerint (a Sun brit napilap katonai szerkesztője, Jerome Starkey) július 4-én, amikor Trump és Zelenszkij beszélt egymással,
- az amerikai elnök állítólag megkérdezte az ukrán vezetőt: „el tudnátok érni Moszkvát és Szentpétervárat?”
- Zelenszkij magabiztosan válaszolt: „természetesen, ha kapunk megfelelő fegyvereket”.
- Zelenszkij a Sun szerkesztője szerint a Tomahawk cirkálórakétákra célzott. Az esetről egyébként a Financial Times is beszámolt.
Legalább féltucatnyi változatuk ismert, és nem tudjuk, hogy az amerikaiak, Trump elnök melyiket ígérték meg az ukránoknak.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F–16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták
az USA NATO-szövetségesei (elsősorban Dánia és Hollandia, amelyek az egy generációval modernebb F–35-ösökre váltottak) támogatásként Ukrajnának, s ezek egy generációval korábbiak, mint a velük szemben felemelt oroszországi gépek zöme.
A piszkos anyagiak
Van a Tomahawk-ügyletnek egy kevéssé tárgyalt, de annál fontosabb része: a piszkos anyagiak. Donald Trump elnök bejelentette, hogy a megígért – elsősorban amerikai gyártmányú – Ukrajnának szállított fegyverzetért kíméletlenül behajtja a pénzt az EU-tag európai NATO-országokon.
Ez újdonság, hiszen korábban az Ukrajna számára adott katonai segélyek nagyrészt ingyenesen áramlottak Kijevbe.
Ilyen ügyleteknél a részletek, beleértve a felszámolt árakat is, katonai titkoknak számítanak. Így az USA kétszeresen is jól járhat, és Trump ismét villoghat a MAGA (Make America Great Again – Ismét Tegyük Amerikát Naggyá), és az America First (Amerika az Első) elvek érvényesítésével. Egyfelől megszabadulhat a Tomahawkok az amerikai fegyveres erőkből, elsősorban a haditengerészetből kivont régi példányaitól, amelyeket – pluszköltséggel – évekig köteles a katonai raktáraiban őrizni és még pénzt is kap értük – írta meg a Világgazdaság.
Egy új export-változatú Tomahawk ára 5-6 millió dollárnál kezdődik.
Moszkva nem nézi jó szemmel a Tomahawkok ukrán kézbe kerülését
Moszkva kezdettől fogva ódzkodott a Tomahawkok ukrán kézbe kerülésétől. Az alapok:
- a BGM–109-esek egyes változatai nukleáris fegyverhordozók.
- Itt a BGM-109G Gryphonról van szó, amely akár egy három hiroshimai bomba erejével felérő robbanószerkezetet képes célba juttatni – jóval Moszkván túl, elérve akár az Urál hegység túloldali részén lévő nagy hadiipari gyártóközpontokat.
- A gyanakvó oroszok radarrendszerein feltűnő Tomahawk robotrepülőgépekről nem deríthető fel, honnan indították őket.
Egy amerikai hadihajóról, ami felszerelhette az adott Tomahawkot nukleáris robbanófejjel, vagy egy ukrajnai támaszpontról? Mi történik, ha az ukrajnai indítású, nem nukleáris töltetű Tomahawkokat a moszkvai lég- és rakétavédelem németországi, vagy nagy-britanniai támaszpontokról indított nukleáris robbanófejes támadófegyverekként azonosítja és eszerint mér „válasz” atomcsapást az illető németországi, vagy nagy-britanniai objektumokra, vagy magára az Egyesült Államokra?
