A kontinens egésze azonban nem mutat egységes elköteleződést, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre erőteljesebben követel újabb fegyvereket és pénzügyi forrásokat.
Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, attól tartva, hogy saját készletei túlzottan megcsappannak. A harci eszközök leszállítását a Biden-kormány ígérte meg, míg a támogatások felfüggesztése Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető.
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy felülvizsgálták a katonai támogatásokat, a döntést pedig Amerika érdekeinek védelme érdekében hozták meg. A szállítmányok leállítása súlyos veszteség Kijevnek, különösen, hogy nemrég a háború eddigi legnagyobb légicsapását mérte Oroszország Ukrajnára.
Az amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított milliárdokat. Meggyőződésük, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója korábban úgy fogalmazott, hogy „alapvető elv, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”.
Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket”. A támogatások csökkentésével Amerika könnyen elérheti, hogy az európai országok kereskedelmi úton vásároljanak amerikai fegyvereket, amely gazdaságilag is előnyös helyzetet teremt a számukra.
Az ukrajnai háború kezdete óta a legnagyobb katonai segélyt az Egyesült Államok nyújtotta Kijevnek, több mint 66 milliárd dollár értékben.
Az amerikai fegyverszállítmányok csökkentésével Európának kell átvennie Ukrajna legfőbb támogatói szerepét, amely súlyos gazdasági terhet jelent.
Donald Trump elnökségével a katonai támogatásokban is új fejezet nyílt: míg az Egyesült Államok látványosan csökkentette az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat, addig Európa minden erejével a források pótlására koncentrált.
A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint márciusban és áprilisban az európai országok összesen 20,2 milliárd eurónyi segélyt különítettek el Kijevnek. Az ukrajnai háború kitörése óta így először fordult elő, hogy az európai támogatások meghaladták az amerikai hozzájárulásokat.
Az adatok alapján az európai támogatások nem egységesen oszlottak meg. Az Ukrajnának nyújtott segélyek nagy részét főként Észak-Európa országai és az Egyesült Királyság nyújtotta. Svédország például rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós támogatást jelentett be márciusban, míg Norvégia 670 millió eurós segélyt áprilisban. Az Egyesült Királyság szintén fokozta a hozzájárulását, és csak idén 4,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A brit hozzájárulásokból 1,8 milliárd euró a befagyasztott orosz eszközökből származott.
Európában is megcsappant Ukrajna támogatása
Idén több európai ország is jelentős mértékben csökkentette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Németország, Olaszország és Spanyolország jóval visszafogottabban növelte a Kijevnek nyújtott katonai kiadásokat. Németország például idén „csak ” 650 millió eurót különített el, ami 70 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Spanyolország és Olaszország támogatása szintén alig érte el a 10–20 millió eurót.
Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint bár Európa pénzügyileg igyekszik betölteni az amerikaiak által hagyott űrt, de kérdéses, hogy ez tartós elköteleződést vagy csupán átmeneti fellángolást jelez. „Feltűnő, mennyire visszafogott Németország, pedig sokan épp az ellenkezőjére számítottak Trump visszatérése után” – tette hozzá.
Szlovákia 2023 októberében jelentette be, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a katonai támogatások csak tovább fokozzák a konfliktust, és inkább a békefolyamatokra kellene összpontosítani. A szlovák kormány 2024 októberében tovább erősítette álláspontját, amely azóta is érvényben van.
Aleksandar Vucic szerb elnök júniusban ismertette, hogy teljes fegyverexportjukat leállítják, miután közvetítő országokon át Ukrajnában is megjelentek a szerb lőszerek. Magyarországnak az ukrajnai háború kitörése óta békepárti álláspontja van, így az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokban és a pénzügyi támogatásokban sem vesz részt. A katonai segélycsomagok elfogadását uniós szinten is blokkolta a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a béke és nem a fegyveres támogatás a megoldás az ukrán konfliktusban.
A Századvég májusi felmérése szerint az ukrajnai fegyverszállításokat 2025-ben már több európai polgár ellenezte, mint amennyi támogatta. Mint írták, az EU polgárainak 49 százaléka ellenezte, míg 44 százaléka támogatta az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat.
Az EU idei támogatását is kevesellte Ukrajna
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács júniusi ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik kollégái körében. Mint mondta, óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.
„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását” – fejtette ki a tárcavezető. Ukrajna továbbá azt is kérte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és hogy adjon még több pénzt Ukrajnának.
Szijjártó Péter elmondta, hogy csak idén 10 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. Kijev szerint ez nem elég, és ennél sokkal több kell.
A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia végül megakadályozta a 18. európai uniós szankciós csomag elfogadását. Ahogy a Magyar Hírlap is megírta: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő telefonon megbeszélést folytatott az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője pénteken a Telegramon.
„Nagyon fontos és tartalmas beszélgetés zajlott le” az elnökök között – írta bejegyzésében Jermak. Nem sokkal később Zelenszkij is írt a témáról a hivatalos X-oldalán. Eszerint „ma a mostani helyzetről beszéltünk: az orosz légicsapásokról és általában a fronthelyzetről. Trump elnök nagyon jól tájékozott, köszönöm ezt a figyelmet Ukrajna iránt.”
„Megvitattuk a légvédelemmel kapcsolatos lehetőségeket, és megállapodtunk abban, hogy dolgozunk a légtér védelmének megerősítésén.”
„A küldöttségeink közötti találkozóban is megegyeztünk” – számolt be az elnök.
Hozzátette, hogy részletesen megvitatták a közös védelmi ipari együttműködés kilátásait is. „Készen állunk közös projektekre Amerikával, és úgy gondoljuk, hogy ez rendkívül fontos a biztonság szempontjából, különösen ami a drónokat és a kapcsolódó technológiákat illeti” – hangsúlyozta, utalva az előző nap aláírt ukrán-amerikai közös dróngyártási megállapodásra. Elmondása szerint emellett megvitatták a kölcsönös beszerzéseket és befektetéseket, valamint véleményt cseréltek a diplomáciai helyzetről és az Egyesült Államokkal, illetve más partnerekkel folytatott közös munkáról. Zelenszkij köszöntötte Trumpot és az amerikai népet az Egyesült Államok függetlenségi napja alkalmából, valamint köszönetet mondott az országának nyújtott eddigi amerikai segítségért.
Zelenszkij a napokban már bejelentette, hogy a közeljövőben telefonon tárgyal Trumppal, és meg szeretné vitatni vele az Ukrajnának szánt amerikai fegyver- és lőszerszállítások folytatását, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerhez tartozó PAC-3 rakéták szállítására. A PAC-3 (Patriot Advanced Capability-3) egy olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rakéta, amelyet a Patriot rakétarendszer részeként fejlesztettek ki. Legfontosabb jellemzője, hogy képes a ballisztikus rakéták elfogására és megsemmisítésére.
Az Egyesült Államok a héten döntött úgy, hogy leállítja egyes fegyverek szállítását Ukrajnának, és döntését az amerikai érdekek előtérbe helyezésével indokolta.
Csütörtökön Trump Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélést – írta meg a magyarhirlap.hu. Az amerikai elnök pénteken Washingtonban újságírók előtt arról beszélt: az orosz elnök nem azt a benyomást keltette, mintha fel akarna hagyni az Ukrajna ellen folytatott háborúval. „Nagyon csalódott vagyok a Putyin elnökkel folytatott beszélgetés miatt. (…) Annyit mondhatok, nem hinném, hogy le akarja állítani (a harcokat), és ez nagyon rossz” – fogalmazott Trump.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
A két elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy „tárgyalásos megoldást keressen” Ukrajna kérdésében, és Trump pedig „felvetette az ukrajnai konfliktus gyors leállításának kérdését”. Putyin azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország „el fogja érni azt a célját, hogy megszünteti az ukrajnai konfliktushoz vezető alapvető problémákat, és nem fog engedni céljaiból”.
Oroszország álláspontja szerint „az ukrajnai béketárgyalások Moszkva és Kijev között zajlanak”
– tette világossá az orosz elnök.
Putyin és Trump nem beszéltek egyes amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnába történő leállításáról, de részletes megbeszélést folytattak Iránról és a Közel-Keletről is, és megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a megbeszéléseket.
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal – derül ki a magyarhirlap.hu cikkéből.
A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.
A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni
– hangsúlyozta az orosz államfő.
Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.
A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.
A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést – derül ki a Ripost cikkéből.
