Nagy Áron
2025. július 3. csütörtök. 19:56
Frissítve: 2025. július 3. 19:59
A két elnök hatodszor tárgyalt idén. A megbeszélés központi témája természetesen Ukrajna volt: Trump ismételten a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését sürgette, míg Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem hátrál meg céljai elől, és csak akkor hajlandó megállapodásra, ha a konfliktus kiváltó okai – az orosz olvasat szerint – megszűnnek.
Az orosz elnök elmondta: Moszkva továbbra is a kétoldalú tárgyalások híve, de konkrét időpontot nem tűztek ki a következő fordulóra. A Kreml szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz biztonsági érdeket – ezzel gyakorlatilag megerősítve, hogy a konfliktus rendezése nem várható gyorsan.
Hosszabban beszéltek a Közel-Kelet instabil helyzetéről, különös tekintettel Iránra. Putyin hangsúlyozta, hogy minden konfliktust csak politikai és diplomáciai eszközökkel lehet rendezni, amivel Trump állítólag egyetértett.
A beszélgetés egyik legszokatlanabb mozzanata az volt, amikor Putyin javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok cseréljenek olyan filmeket, amelyek a két országban közösen vallott „hagyományos értékeket” közvetítik. Trump támogatta az ötletet, és nyitottnak mutatkozott a kulturális együttműködésre – ami az utóbbi évek feszültségei után meglepő fejlemény.
Donald Trump második elnöki ciklusát megkezdve, azt ígérte, hogy „gyorsan békét teremt Ukrajnában”. Az első száz napban számos diplomáciai próbálkozást tett – de sem szép szóval, sem fenyegetéssel nem ért célt az oroszoknál.
A júniusi NATO-csúcson és az Ukrajnának nyújtott támogatások megvágásával ugyanakkor azt is egyértelművé tette: Washington nem kíván többet vállalni a háború terheiből. Sőt, a Kijevvel kötött stratégiai megállapodás, amely hozzáférést biztosít az ukrán ritkaföldfém-készletekhez, akár üzletileg kifizetődővé is teheti az USA számára a konfliktus elhúzódását.
Így miközben Trump továbbra is „békemissziót” emleget, a hangsúly áttevődött a közvetett amerikai haszonszerzésre és a terhek európai szövetségesekre való áthárítására. A háború katonai ára tehát Ukrajna, a politikai ára Európa, míg a gazdasági hozadéka egyre inkább Amerikában csapódik le.
