Nagy Áron
2025. július 2. szerda. 16:49
– Irán kizárta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit az országból. Mire számíthatunk most? Felpörgetik a centrifugákat?
– Gyakorlatilag ott tartunk, hogy volt egy 12 napos háború Irán Izrael és az USA között, és mind a három fél győztesnek vallotta magát. Az amerikaiak 14 bunkerromboló bombát dobtak le. Senki nem tudja, hogy a támadásoknak milyen hatása volt. Amerikai értékelés szerint minden centrifuga megsemmisült. Az iráni államfő szerint nem, de komolyak a károk, a szakértők pedig nem mehetnek a helyszínre. Miután Irán felelőssé tette a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy nem adott pontos információkat, ezért most nem engedi be a létesítményeibe.
Irán korábban 60 százalékra dúsította az uránt, ahonnan néhány hét alatt el lehet érni a 90 százalékot, és az eddigi információk szerint a készletei 11-12 atombomba előállítására lettek volna elegendőek. Most általában abból indul ki mindenki, hogy a támadások évekre visszavetették az iráni atomprogramot, de mivel az ellenőröket kitiltották, semmit nem lehet tudni. Egyidejűleg elkezdték összeszedni az Iránban lévő izraeli kémeket, néhányat már ki is végeztek. Három nappal ezelőtti jelentések szerint 700 embert tartóztattak le, tehát elkezdődött a tisztogatás.
Itt most el kell döntenie a világnak, hogy hisz-e Iránnak, és elhiszi-e azt, hogy komoly károk keletkeztek. Izrael bejelentette, hogy győztek. Teherán és Amerika is, és Trump felvetette a szankciók lazításának lehetőségét is, de miután Teherán felhánytorgatta a felelősségét a háborúban, azt mondta, hogy maradnak a szankciók.
– Ellentétben Szíriával. Ott tényleg feloldotta. Várható ettől bármiféle konszolidáció, megbékélés az országban?
– Mi történt Szíriában? Megindult egy felkelő tömeg. Ez a felkelő hadsereg teljes török támogatást kapott, bár a vezetői korábban körözött terroristák voltak. Öt harckocsival indultak meg a török határtól, és a szíriai hadsereg – holott minden fegyverzete megvolt – nem vállalta az ellenállást, és összeomlott. A felkelők átvették a hatalmat, de a probléma az, hogy csak az ország egy részére terjed ki az ellenőrzésük. A kurd területeket a törökök szét akarják verni, az amerikaiak 2000 katonát telepítettek oda, hogy megakadályozzák a mészállást. Izrael azt az ajánlatot tette Szíriának, hogy hajlandó minden kapcsolatfelvételére, ha Szíria lemond a Golán-fennsíkról, ahonnét be lehet látni, mind Damaszkuszig, mind Izraelig. Komoly kételyeim vannak azt illetően, hogy a szír vezetés mit fog mondani.
Tény az, hogy a szíriai vezetés most rendkívül gyenge, de tény az is, hogy idővel megerősödhet. Az országban nincs rend, nagyon-nagyon komoly döntéseket hoztak meg, amelyeket nem hajtották végre, közben elkezdődött az alaviták lemészállása. A síita alaviták a török határnál, a Földközi-tenger partján élnek, öt fegyveres csoportjuk maradt, és fölléptek szunniták ellen. Tizenvalahányat megöltek, mire – idézőjelben – „válaszképpen” a kormányhoz köthető erők elkezdték ezrével lemészárolni a síita nőket és gyerekek. Nagyon messze vagyunk a kiegyezéstől.
– Ha már kiegyezés: Macron felhívta Vlagyimir Putyint. Csak Amerika után lohol? Vagy mire véljük a hirtelen megvilágosodást, miszerint tárgyalni kell az oroszokkal?
– Macron szeretné Európába a vezető szerepet átvenni, de erre nincs esélye. Szeretné ellensúlyozni az Európai Unión belül Németországot, a NATO-n belül az Egyesült Államokat – erre sincs esélye. Gyakorlatilag egy kiegyezéses politikát szeretett volna elérni Irán esetében, és kiállt Ukrajna mellett. Ezek nem jöttek be. Tehát Macron megint lépett egyet, amiből néhány napig világhír lett, de alapvető megoldást csak egy orosz-amerikai tárgyalás hozhat.
