LMA
2025. július 2. szerda. 15:45
Patriot rakétákat próbált kérni a közelmúltban tartott G7 találkozón Volodomir Zelenszkij Donald Trump amerikai elnöktől. Utóbbiból annyit sikerült kicsikarni, hogy megvizsgálja a kérdést, s „talán” hozzájárul pár darab szállításához. Az ígéret azonban vajmi kevés, pláne, hogy ebből a komplexumból a háborúban álló ország területének „nagyjából biztonságos” lefedéséhez durván huszonöt-huszonhét egységre lenne szükség. Jelen pillanatban ennek alig töredéke, egyes hírek szerint a korábbi öt-hat helyett immár csak három készlet vethető be.
A többi ugyanis vagy bedöglött, vagy nincs hozzá rakéta, vagy javítják, vagy totál legyakták az oroszok. És amúgy a magasan személyzetben sem dúskálnak arrafelé.
A legfrissebb hír ugyanakkor még a G7-en elhangzott csekélyke reményeket is szertefoszlatni látszik. Washington ugyanis szerdán bejelentette, leállítja a Kijevbe irányuló fegyverszállítmányok egy részét, mert attól tart, hogy készletei túlságosan megcsappannak. Bizonyos lőszereket még Joe Biden regnálása alatt ígérték oda, ám mivel Donald Trump számára fontosabb Izrael biztonsága és a Kínával való közelgő konfrontáció, így biztos ami fix alapon inkább azt látja jónak, ha e termékek ismét nagyobb számban várnák sorsukat valamilyen amerikai raktárban.
Egy mondat erejéig visszakanyarodva az ukrán állam lefedésére, a miheztartás végett illik tudatni: a becélzott huszonöt-huszonhét üteges mennyiség több mint kétszerese annak, amit az amerikai Raytheon egy teljes év alatt képes az üzemcsarnokaiban előállítani. És akkor még egy példányt sem vitt Izraelbe vagy bármelyik másik közel-keleti vagy európai megrendelőjének. Nem csoda hát, hogy Donald Trump a G7 csúcson kétszer is nyomatékosan visszatért rá, mennyire nehéz ezekhez ma hozzájutni, pláne összerakni.
Az igazán rossz hír az, hogy immár a Patriot mellett másféle földi- és légvédelmi eszközök sem landolnak Ukrajnában.
Seregnyi súlyos oka akad annak, hogy egy-egy hadsereg miért nem gyártat és raktároz be valamiből sok millió példányt. S itt egyre megy, hogy „szimpla” gyalogsági- és tüzérségi lőszerekről, harci drónokról vagy netán rakétákról beszélünk. A „kismillió” féle tarka-barka cucc ugyanis állandó gondos törődést igényel, ami szakembereket, őrzött raktárakat és szervízállomásokat, megkerülhetetlen logisztikai munkát is feltételez. S e mellett találtatik egy nagyobb gond: a lőszernek, de pláne egy-egy szofisztikált légvédelmi rakétának épp úgy lejár a szavatossága, mint a pacalkonzervnek vagy a tehéntejnek. Tehát az érintett idő alatt vagy eldurrogtatják, vagy a végén selejtezik. Utóbbi pedig igen drága hobbi, sőt, számos olvasatban talán még költségesebb is, mint maga a gyártatás.
Az Egyesült Államok előző, mértékadó kifejezéssel is fogalmatlan vezetése egy átlagember számára elképzelhetetlen mennyiségű lőszert és fegyvert adott Kijevnek – s mint Trump megnyilatkozásai sejtetni engedik, a fogyasztást nem követte a visszapótlás. Ehhez jött még az Irán és Izrael között kirobbant konfliktus, melyben az USA egyértelműen Tel-Aviv pártján áll, őt fontosabbnak ítéli, mint Kijevet. Ugyanakkor ez a háború ismét elszívó hatást generált, így ahol korábban hegyekben álltak a rakéták, ott ma csak mutatóban akad pár darab belőlük.
Ezt pedig egyetlen világhatalom sem engedheti meg magának.
